A világjárvány kezdete óta a legtöbbünknek az élet különböző területein már el kellett fogadnunk az „új standardot”. Ez magában foglalhatja az otthoni munkavégzést és iskoláztatást, a biztonságos szociális távolságtartást és a nyilvános helyeken maszk viselését.
Az egészségügyi szakembereknek azonban ritkán részesülnek e privilegizált lehetőségekben. Épp ellenkezőleg: a betegek továbbra is kórházakba érkeznek, és továbbra is személyesen kell őket ellátni, mert az összes többi betegség nem áll le a COVID19 miatt.
A vírussal való fertőződés miatti aggodalommal nehezítve, ha nem vagyunk elég körültekintőek, akkor ez lassúbb reakciót és a betegek lassúbb ellátását jelentheti. A stroke-szakemberek körében ez mindenhol aggodalomra adott okot, mert a stroke-ban szenvedő betegeknél az idő továbbra is kulcsfontosságú és mindig is az lesz.
Dr. Ana Gomes, a Tondela-Viseu Kórházi Központ stroke osztály koordinátor, aki Portugália RES-Q koordinátora és az Angels Initiative vitathatatlan támogatója, egyike volt azon orvosoknak, akiket aggaszt, hogy a világjárvány hogyan befolyásolta a stroke-betegek kezelés sebességét.
Portugália megtartotta az első COVID19 webszemináriumát 2020. április 3., és ott vette észre először, hogy hány kórház jelentett hosszabb várakozást, lassabb DTN (első szúrásig eltelt) időt és egyéb aggasztó tendenciákat a COVID19 miatt. Mivel adatorientált ember, ő maga akart meggyőződni arról, hogy a járvány milyen hatással volt saját kórháza stroke-útjára.
A Portugáliában az egyik pédaértékű mintának tekintett kórházban a stroke-csapat nagyon kész a tanulásra szimulációk végzése útján és folyamatosan gyakorolja a minőségellenőrzést (Portugáliában regisztrálják a legtöbb beteget a RES-Q-ra), amint azt a kilenc elnyert ESO-Angel Díj – köztük öt gyémánt szintű díj – bizonyítja.
Ezen a ponton a kórház visszanyerte bizonyos fokig normális rutinját, de a pandémiás csúcs idején stroke-osztályukat áthelyezték egy másik helyiségbe, hogy helyet biztosítsanak a COVID19 betegek számára. Néhány nehézséggel is meg kellett küzdeniük, például az összes stroke-ápolót 14 napig karanténba helyezték.
A protokoll szerint azt kellett feltételezni, hogy az összes stroke-beteg COVID19 vírussal fertőzött. Amikor egy potenciális stroke-beteg az SBO-ra érkezik, személyi védőfelszerelésbe kell öltöztetni, de minden más változatlan maradt – beleértve az előzetes értesítést (a befogadott beteg már személyi védőfelszerelésben volt), az elsőbbségi vérvizsgálatot, a közvetlenül a CT-be jutást és a CT-helyiségben végzett kezelést.
Ha elég nagy a gyanú, hogy a beteg fertőzött, akkor a mellkasi CT-t a kezelés után végzik. Miután az összes radiológiai vizsgálat (beleértve az angio-t is) befejeződött, a beteget SBO-helyiségbe viszik a COVID19 teszthez való mintavételre, és ott ahol addig marad, amíg az eredmények nincsenek meg. A thrombectomiára jelölt beteget úgy továbbítják és fogadják, mintha COVID19 pozitív beteg lenne.
2020 májusában Dr. Gomes úgy döntött, hogy ideje vakszimulációval értékelni ezt a protokollt, és miután megkapta az SBO igazgatójának jóváhagyását, kedvesen meghívta Claudia Queiroga Angels tanácsadót megfigyelni.
„A fő különbség, amit láttam, az az egyéni védőeszköz volt. A beteg környezetében tartózkodó embereknek egy készletet kellett viselniük, és azoknak, akiknek nem kellett védeniük a távolságukat. Az öltözködés egy kicsit frusztrálónak tűnt, de a csapat nagyon hatékony volt, mivel már hozzászoktak” – jegyezte meg.
A szimuláció eredménye minden érintett számára meglepő volt. Átlagosan nem volt sok különbség a csapat idejében és teljesítményében, összehasonlítva a pandémia előttivel. A szimuláció egy ébresztő volt a csapat számára, amely szerint minden aggodalom ellenére a COVID19 nem befolyásolja túlságosan jelentősen a stroke-protokollt. Ha tovább oktatjuk az összes kulcsfontosságú lépést – például az egyéni védőfelszerelésbe való gyors beöltöztetés módját –, minden olyan természetesnek tűnik, mint a világjárvány előtt.
