A professzionális sportcsapatok nyilvánvalóan uralják a saját játékukat, furcsa módon mégis 5 napig edzenek azért, hogy a hétvégén egy meccset lejátsszanak. Gary Player (világhírű golfjátékos) egyszer azt mondta, hogy minél többet gyakorol, annál szerencsésebbé válik. Tanulhatunk-e valamit mi is ebből, és edzhetünk-e többet, hogy a lehető legjobb teljesítményt nyújthassuk akkor, amikor egy betegnek a leginkább szüksége van ránk?
Nemrégiben alkalmam nyílt részt venni a kedvenc sportolóimnak egy országos hírű edző által megtartott edzésén, és arra jöttem rá, hogy ők nemcsak, hogy többet edzenek, de másképp is edzenek. Órákat töltenek azzal, hogy egy mozdulatot vagy egy tevékenységet az alapelemeire szednek szét, majd kreatív módszerekkel próbálják meg az építőkockaként funkcionáló egyes elemeket fejleszteni, végezetül pedig egymásra teszik az építőkockákat.
Ez arra késztetett, hogy elgondolkodjam azon, hogyan is közelítjük meg a képzés fogalmát az Angels kezdeményezésen belül. Azóta célként tűztük ki magunknak, hogy soha ne tartsunk többé olyan képzési tanfolyamokat, amelyben csak PowerPoint®-ot használunk. Több képzést kell tartanunk, ugyanakkor konkrétabban és kreatívabban kell építőkockáira bontanunk az összetett témákat és addig kell gyakorolnunk ezt, amíg természetessé nem válnak.
Ebből adódóan oktatási műhelyeink során az alábbiakat szeretnénk megvalósítani:
- az összetett koncepciók feldarabolása és részleteiben történő elmagyarázása, úgy, hogy a végső üzenet egyszerű, érthető és könnyen megjegyezhető legyen;
- valami olyant adni a hallgatóság kezébe, amit a jövőben újraolvashatnak, ha a fentiekben említett építőkockákat szeretnék felidézni;
- ezen elemek alkalmazásának egy gyakorlati tanfolyam alkalmával történő gyakorlása;
- az elemek első gyakorlati alkalmazása során felmerülő kihívások és félreértések felidézése és megvitatása;
- a gyakorlati alkalmazás megismétlése az ismeretek megalapozása érdekében.
Hogy minderre gyakorlati példát mutassunk, bemutatjuk, hogy milyen megközelítéseket alkalmazunk a hiperakut útvonal optimalizálása céljából megtartott műhelyeink során, illetve az említett útvonal végén, a döntéshozatali folyamat közben.
Szimulációs központokban végzett szimulációs gyakorlatok
Legutóbbi műhelyeink során rájöttünk, hogy – különösen a stroke szolgáltatás nyújtását frissen elkezdett kórházak esetében – csak a kezelési késedelmek csökkentésére történő összpontosítás nem elegendő. Ezeknek a kórházaknak gyakran sokkal több mélyreható képzésre van szükségük a betegek kezdeti felmérésére, a CT-felvétel kiértékelésére, illetve arra vonatkozóan, hogy mit kell szem előtt tartani a döntéshozatali folyamat során.
Dr. Robert Mikulik-kal és Dr. Paula Santalucia-val együtt jelenleg egy szabványosított szimulációs tanterven dolgozunk, amelyet Európa-szerte használhatunk majd a szimulációs központokban. Ezeket a szimulációs képzéseket arra használjuk majd, hogy segítsünk a stroke szolgáltatásukat nemrégiben elindított kórházaknak vagy a betegeik vizsgálatát és ellátását egy leegyszerűsített döntéshozatali folyamat révén fejleszteni kívánó stroke csapatoknak. Nagy örömmel látjuk, hogy a résztvevők önbizalma és képességei az aznapi 4. vagy 5. szimulációra milyen mértékben javulnak a szimulációs tanfolyam első szimulációs gyakorlatához képest.
Virtuális szimuláció a Body Interact segítségével
A döntéshozatali folyamat a stroke kezelés egyik olyan kulcsfontosságú vonatkozása, amellyel a szimulációs központban foglalkozunk és amely utólagos megerősítést igényel. Ehhez a weboldalunkon keresztül a kórházak számára hozzáférést biztosítunk a Body Interact szimulációs szoftverhez. Jelenleg 10 különböző forgatókönyvünk van, amelyek segítségével a stroke csapatok és klinikusok kihívást állíthatnak maguk elé és egy biztonságos virtuális környezetben élesíthetik a betegvizsgálati és döntéshozatali képességeiket. A szimulációs szoftvert kipróbáló kórházak rendkívül érdekesnek találták azt, és bár néha igazi kihívást jelentő esetekkel is találkoztak, elmondásuk alapján a szoftver kiválóan képes a stroke kezelésében szükséges önbizalom növelésére.
CT-felvétel értékelésére vonatkozó képzés
Egy, a stroke-ban történő döntéshozatalról szóló közelmúltbeli panelbeszélgetés alkalmával a szakértők azt jegyezték meg, hogy ezelőtt 10 évvel még külön művészeti ágnak számított, ha valaki megpróbálta megkülönböztetni a CT-felvétel által mutatott különböző ischaemiás jeleket. Manapság már csak arra törekszenek, hogy kizárják a vérzés jeleit vagy az olyan más szövődményeket, mint például egy daganat, illetve hogy kizárják a súlyos károsodást, amit az MCA régiójának több, mint egyharmadát érintő infarktusok okoznak. Csak a vérzést, illetve a súlyosan progrediáló stroke-ot keresni minden bizonnyal jelentősen leegyszerűsítette a CT-felvétel kiértékelésének összetett folyamatát, de még mindig szükség van arra, hogy a stroke csapatok ehhez olyan eszközökkel rendelkezzenek, amelyekkel biztonságos környezetben gyakorolhatják ezt a módszert, hogy még több önbizalmat nyerjenek ezáltal. Ennek érdekében szakértőkkel együttműködve jelenleg azon dolgozunk, hogy weboldalunkon hozzáférést biztosítsunk egy CT-felvételekből álló gyűjteményhez, amelyet a felvételek kiértékelési módszerének javításához és a saját döntéseinknek a többi szakértő általi kezelési döntésekkel történő összehasonlításához lehessen majd használni.
Dummy betegszimulációk
A stroke kezelés optimalizálása nemcsak a betegek ellátását és a jobb kezelési döntések meghozatalát jelenti, hanem a betegek kezelésének felgyorsítását is magában foglalja. Tapasztalataink alapján úgy gondoljuk, hogy ennek érdekében talán a stroke csapatok saját környezetében a leghelyesebb a szimulációs gyakorlatot megszervezni.
Egy dummy beteg kiválasztására kerül sor, majd a csapat úgy kezeli a beteget, mint általában a stroke betegeket a való életben. A kezelési késedelmeket egy stopperóra segítségével rögzítik, és a teljes folyamatot felveszi egy GoPro kamera. John Dewey egyszer azt mondta, hogy a tapasztalat és a megbeszélés egyenlő a tanulással, ezért egy visszacsatolási ülés alkalmával a csapat visszanézi a GoPro felvételt, és összeveti a látottakat a legjobb gyakorlati példákkal, hogy ily módon megtalálhassa a fejlesztést igénylő területeket. A javasolt változtatások tudomásulvételét követően a csapat egy második szimulációs gyakorlatot is végrehajt, ez alkalommal megpróbálva gyakorlatba ültetni azokat a változtatásokat, amelyekben a jövőre vonatkozóan megegyeztek.
Ilyen típusú szimulációk segítségével szinte kivétel nélkül mindig képesek voltunk körülbelül 50%-kal csökkenteni a beérkezéstől a kezelésig eltelt időket.
Az egyszerűsítésből, képzésből, szimulációból, megbeszéléséből és egy második szimulációból álló képzési képletünket alkalmazva jelentős javulások szemtanúi lehettünk a velünk együttműködő kórházakban a stroke ellátási minőségét illetően.
A különböző típusú szimulációs gyakorlatok vagy inkább tapasztalati tanulási módszerek kombinálása révén biztosak lehetünk abban, hogy a megszerzett ismeretek meg is maradnak, az önbizalom erősödik és a betegek a megfelelő időben a megfelelő kezelésben fognak részesülni.
