Mátészalka Magyarország északkeleti Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéjének második legnagyobb városa, amely mégis elég kicsi ahhoz, hogy gyalogosan közlekedjen. Nyiregyházától 52 kilométerre keletre található, és kevesebb mint egy órányi autóútra található Szlovákia, Ukrajna és Románia határától.
A kozmopolita Budapesttől távol eső ritka látogató meglepődhet, ha a 16. számú Kossuth utcai Tony Curtis Cafét találják. Egy közösségi művészeti központ részét képezi, amelyet nemrég alapított Jamie Lee Curtis amerikai színésznő, aki egykor nagyszülei szülővárosának zsinagógájában tisztelgette híres apja magyar gyökereit.
A Kórház utcáján néhány háztömbnyi távolságra található ez az igazi ok, amiért elhoztuk Önt – a Mátészalkai Kórház bejáratához, ahol a neurológus, Dr. Incze Judit vezeti az intenzív stroke csapat, amely épp most nyerte el a második Gold Angels Díj.
A Mátészalka Kórház 2013 óta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház néven ismert egészségügy hálózathoz tartozik, de 1932-től kezdődően rengeteg viharos történelemnek volt tanúja. Napjainkban körülbelül 150 000 embert szolgál ki, akik a városban és a környező falvakban élnek.
Dr. Incze elődjének erőfeszítéseinek köszönhetően, aki néhány év múlva üdvözölné Angels-t a stroke útvonal optimalizálásában, 2013-ban kezdett strokekezelés ebben a kórházban. Az egyetlen stroke központ kilométerekre, most már évente több mint 400 akut stroke-ban szenvedő beteget ismer be, akik közül körülbelül 10%-ot kezelnek trombolízis.
Elkötelezettség az adatalapú fejlődés iránt
A stroke-adatok gyűjtése lassan ért le a földről Magyarországon. 2017-ben a Semmelweis Egyetem Orvostudományi Karán található Neurológiai Klinika az elsők között regisztrálta adatait a RES-Q-ban, és az első magyarországi kórház, amely megkapta az Angels Díj. 2020-ban az RES-Q-ban a kórházak száma 13-ra nőtt, de eddig az ország kórházainak mindössze 40%-a vesz részt az éves stroke adatgyűjtési projektben.
A Mátészalka Kórház azon kórházak közé tartozik, amelyek a minőségellenőrzés iránti elkötelezettségük révén jogosultakká váltak az Angels-díj programra, és tanúbizonyságot tesz Dr. Incze adatvezérelt fejlődésbe vetett hitéről és arról, hogy erőfeszítései a minőségi gondolkodásmódot a csapatában ösztönzik. Ő az, aki az adatokat kinyeri a beteg, regisztrálja a betegeket a RES-Q-ban, megvizsgálja a visszajelzést a hiányosságok azonosítása érdekében, és rendszeres megbeszéléseket vezet az adatokból eredő javítási lehetőségekről.
A második arany bizonyíték arra, hogy a Mátészalka Kórház stroke csapat már sok dolgot jól csinált. A neurológus és csapata az Mentőszolgálat előzetes értesítésének – egy kulcsfontosságú prioritási intézkedésnek – köszönhetően megvárja, amíg a beteg megérkezik, és nem fordítva. A beteg elkísérik a CT-helyiség, és lehetőség szerint a döntéshozatal során az ellátás helyén végzett vizsgálatokra támaszkodva megakadályozzák a kezelés késedelmét.
Bár a stroke helyi népesség stroke körében történő alacsony ismertsége azt jelenti, hogy a betegek jelentős része elkerülhetetlenül kilép a kezelés időkeretből, Dr. Incze határozottan kijelentette, hogy „minden beteg trombolízis rejelöltként érkezik, amíg másként nem dönt”. Ez azt jelenti, hogy a Mátészalkai Kórház stroke csapat elkötelezett amellett, hogy a beteg kezelését indokolja, ahelyett, hogy ezt elmulasztaná.
Túlélni a világjárványt
A harmadik legmagasabb európai Covid-halálozási arány miatt a világjárvány keményen sújtotta Magyarországot, és elképzelhetetlen nyomás alá helyezte a kórházakat. A stroke ellátása Európában is érintett volt, mivel csökkent a személyzet Covid-kóros és ágyas területen, a CT-létesítmények túlterheltek voltak, és a betegek félelmektől távol maradtak.
A Mátészalka Kórházban a példa nélküli megterhelés azt jelentette, hogy a stroke csapat alig volt ideje megünnepelni az első Angels Díj, vagy elgondolkodni azon, hogy ezt a kitüntetést egy globális egészségügyi válság során érdemelték ki. „Egyedüli stratégiánk az volt, hogy reménykedjünk abban, hogy valamikor véget ér – sokkal nehezebb, ha nem látjuk a válság végét” – emlékszik vissza Dr. Incze.
A díj jó hangulatot teremtett, és a második megnyerése most még nagyobb érvényesítést nyújtott azon aggodalmak közepette, hogy a személyzet hiányosságai veszélyeztethetik a stroke gondozás jövőjét ebben a kórházban.
„Nagyon örültünk. Az emberek úgy érezték, hogy elismerik őket az ilyen hatékony kemény munkáért” – mondja Dr. Incze. Azonban továbbra is aggódik amiatt, hogy a személyzeti hiány miatt előfordulhat, hogy a stroke-os betegeket a jövőben több mint 50 kilométerre kell áthelyezni Nyiregyhazba.
Azt mondja: „Az egyetlen reményem, hogy a stroke központ Mátészalkán is kitart. Mivel a városok annyira távoliak egymástól, feltétlenül szükséges.”
