K: Mi volt az Angels-tanácsadó töltött ideje legfontosabb pillanata?
V: Angels Tanácsadó nem munka, hanem küldetés. Ez volt a folyamatos tanulás, a kapcsolatok kiépítése és az akadályok leküzdése a lengyelországi kórházak stroke-csapataival együtt. A legjelentősebb tapasztalatok azok voltak, ahol az időt és az erőfeszítést a betegek életére gyakorolt pozitív hatás jutalmazta. Egy neurológus szöveges üzenete arról, hogy 11 perc alatt trombolizáltak egy beteg a hónapok óta tartó értekezletek és számos kórházi képzés után, amelyek során korábban 60 perc volt beérkezéstől a kezelés megkezdéséig eltelt időt. Vagy a kórház pulmonológiai osztályának kérdése a tüdőgyulladás jelentős csökkenéséről a betegeik körében – miután FeSS protokollokat, beleértve a diszfágia szűrést, bevezették a stroke osztály. Minden ilyen üzenet motivált, megerősítette az Angels Initiative vetett hitemet, és arra sarkallt, hogy változást hozzak.
K: Meséljen nekünk arról, amikor először látogatott el Dél-Afrikába.
Egy 2023 júliusában jártam először Dél-Afrikában az Angels mentorprogram részeként. Bernise Schuberthez, a dél-afrikai tanácsadók egyikéhez csatlakoztam, hogy egy hétig a Fokváros területén található kórházakban dolgozott. A repülőtérről egyenesen a Karl Bremer Kórházba utaztam, ahol rendkívül elkötelezett ápolókkal tartottunk ápolóképzést, akik hajlandóak bővíteni a stroke felismerésére és kezelés vonatkozó tudásukat. Másnap meglátogattam a Christiaan Barnard Emlékkórházat, hogy kiképezzem a kórtermet elforgató ápolókat. A Groote Schuur Kórház stroke-bajnokával is találkoztunk. A helyszíni látogatásaink utolsó napján a Mediclinic Vergelegenbe mentem, ahol stroke szimuláció kellett volna végeznünk. Egy valódi stroke beteg jött be, így lehetőségem volt megfigyelni a stroke útvonalát a valóságban – amely magában foglalta a tehermentesítést (tervezett áramkimaradást) közvetlenül azután, hogy a beteg megérkezett a sürgősségi osztály.
A tartózkodásom során, és a különböző egészségügy szakemberekkel – Mentőszolgálat, ápolókkal, orvosokkal – való találkozásom során mind a kormány, mind a magánkórházakban, amelyek különböző erőforrásokkal rendelkeznek – egy dolog tűnt ki: az emberek kedvessége, nagyrabecsülése és hajlandósága az Angels tevékenységében való részvételre az ellátás színvonalának javítása érdekében. Ez olyan érzés volt, ami pozitív érzést keltett bennem, és vissza akartam térni. És természetesen a Boulders Beach homokos partján lévő afrikai pingvineket, amiket először láthattam.
K: Mit tanult meg a stroke gondozás Dél-Afrikában és általában a dél-afrikai egészségügy, ami motiválta Önt arra, hogy átvegye a csapatvezetői pozíciót Dél-Afrikában?
V: Bár az országban folyamatos erőfeszítések vannak a stroke gondozás javítására, számos kihívással kell szembenézni, mint például a speciális stroke gondozás való hozzáférés, a szociális tudatosság és az oktatás, az egészségügy dolgozók hiánya, a berendezések vagy a finanszírozás. Néhány ilyen probléma hasonló azokhoz, amelyekkel Lengyelországban küszködünk. Vannak olyan intézkedések, amelyeket Lengyelországban vezettem be, és olyan tevékenységeket, amelyeket a hatéves lengyelországi Angels-tanácsadó végeztem el, és amelyek szerintem hasznosak lehetnek a változás előmozdításában és a dél-afrikai tanácsadók támogatásában. A dél-afrikai csapatvezetői pozíció betöltésére leginkább az emberek motiváltak. Nemcsak az emberekkel találkoztam a látogatásom során, hanem különösen a dél-afrikai tanácsadókkal, akikkel már találkoztam a 2022-es szingapúri WSC-n és a 2023-as müncheni ESOC-n. Ők egy energiával, szenvedéllyel és motivációval teli csapat, amely megmenti a betegek életét.
K: Mit vársz, mik lesznek a fő kihívások az új pozíciódban?
V: Az első dolog, ami eszébe jut, hogy helyesen kihirdetem az összes régió és kórház nevét – megtanulom, hogyan kell ezt naponta megtenni. De úgy gondolom, hogy az új pozícióm egyik legnagyobb kihívása a stroke gondozás rendszer komplexitásainak kezelése. Ez jelentősen eltér attól, amit Lengyelországban ismertem. Ez, valamint a különböző kultúra megszokása és megértése.
K: Melyek a céljai az új pozíciójában?
A célom az, hogy érdemben hozzájáruljak a dél-afrikai Angels-csapat sikeréhez azáltal, hogy hatással vagyok a betegek életére és az ország stroke gondozás igényeire.
K: Amikor Dél-Afrikába utazol, mit vársz a legjobban?
Először is, alig várom, hogy csatlakozhassak a helyszínen dolgozó tanácsadókhoz, együtt utaznak a kórházakba, és támogatjuk őket a stroke gondozás minőségének javításában, leküzdöm az akadályokat, és együtt ünnepelem a sikert. Munkahelyen kívül örömmel várom Dél-Afrika sokszínű kultúráját, a lenyűgöző természeti tájakat, vadszafarikba mennek, hogy fenséges állatokat lássanak természetes élőhelyükön, ízletes ételek, és az ország barátságos és barátságos embereivel való kapcsolatteremtés.
K: Milyen fő érdeklődési köre van a munkahelyen kívül?
A munkahelyen kívül számos olyan érdeklődési köröm van, amelyet szívesen végzek: Az aktív életmód túrázással, jógával vagy edzőterembe járással segít az egészséges életmód fenntartásában és az elmém tisztán tartásában. A főzés és a sütés; az új receptekkel és ízekkel való kísérletezés a konyhában kreatív lehetőség számomra, és élvezem az ételek megosztását a barátokkal és a családdal. Zene – legyen szó koncertekről, hangszerről vagy egyszerűen a kedvenc zenéim hallgatásáról, a zene az életem fontos része. A szabadban töltött idő, akár kertészkedésről, akár a természetben való sétáról, megfiatalít és nyugalmat ad.
K: Kérjük, írja le a lengyelországi szülővárosában élő életet.
V: Több mint négy éve élek Varsóban. Varsóban, Lengyelország fővárosában dinamikus, sokszínű és nyüzsgő az élet. Ez egy kulturális epicentrum, amely múzeumok, színházak, galériák és zenei helyszínek széles választékát kínálja, amelyeket szabadidőmben látogatok meg. Rengeteg park és zöld terület is van, ahol pihenhetek és pihenhetek a családommal és a barátaimmal. A szülővárosom Gda-sk – egy gyönyörű város a Balti-tengeren, szép strandokkal, ahol a családom és a barátaim többsége tartózkodik, és ahol az ünnepeket töltöm.
K: Mi motiválja Önt – a munkában és az életben?
A céltudatosság érzése, hogy jelentős hatást érek-e el, hozzájárulok-e egy olyan ügyhöz, amelyben hiszek, segítek másoknak, változást hozok a közösségükbe, a változás iránti vágyat.
A családdal, barátokkal és kollégákkal való kapcsolatépítés és -gondoskodás a boldogulás és a motiváció érzését nyújtja számomra. A gyerekeim – Nadia lányom (11) és Viktor fiam (13) – a legnagyobb motivációt jelentik számomra minden nap. Szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy a világot egy jobb és egészségesebb helyre alakítsam a jövőjük számára.
