Recently, RES-Q sat down with Cristina Stanciu, Angels Initiative Consultant in Romania, to talk about the state of stroke care in the country. Read the full interview below, originally posted on RES-Q's blog.
Hogyan kapcsolódott be Románia az ESO-EAST (Európai Stroke Társaság) munkájába?
Román részről Dr. Cristina Tiu docens asszony vesz részt aktívan az ESO-EAST projektben, a román csoport koordinátoraként, és Románia az ő irányítása alatt csatlakozott 2015-ben az ESO-EAST-hez.
A stroke-ellátás első minőségi értékelését Romániában az ESO-EAST projekt részeként végezték el, a RES-Q regiszterben összegyűjtött adatok elemzésével.
Románia a kezdeti kísérleti fázis, vagyis 2016 vége óta küld adatokat a RES-Q regiszterbe. A stroke-ellátás minőségére vonatkozó tényleges számok ismerete hogyan tudott segíteni?
A stroke-ellátás minőségére vonatkozó adatok nyilvántartásba vétele segített beazonosítani a stroke-betegek kórházi ellátásának diszfunkcionális területeit és javítani azokat.
Íme néhány regisztrált javulás Romániában az elmúlt három évből.
- Az intravénás rekanalizációs terápiával kezelt betegek aránya szignifikánsan nőtt a RES-Q regiszterben szereplő központokban: a 2017. évi 2,24%-ról 2018-ban 5,19%-ra, 2019-ben pedig 8,99%-ra emelkedett.
- A beérkezéstől a kezelés megkezdéséig eltelt idő a 2017. évi 67 perc medián értékről 2018–19-ben 58–53 percre csökkent.
- Azon betegek aránya, akiknél a kórházi felvételtől számított 24 órán belül diszfágia szűrés történt, a 2017. évi 1,99%-ról 2018-ban 47,87%-ra emelkedett, 2019-ben pedig 34,7%-ra csökkent. Ez a csökkenés a programhoz újonnan csatlakozó kórházaknak tudható be.
Az adatok felvitele a RES-Q regiszterbe alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy világosabb képet kapjunk a stroke-ellátás valós helyzetéről, és az egész országot arra ösztönözte, hogy javítson a stroke-betegek kezelésén.
Mit szeretne legközelebb látni a RES-Q regiszterben?
Úgy gondolom, hogy ha még több kórházból érkeznének adatok, akkor még inkább valós képet látnánk a stroke-ellátás országos helyzetéről.
Véleménye szerint mi lenne az, ami leginkább hozzá tudna járulni a stroke-ellátás egyenlőtlenségeinek csökkentéséhez?
Szerintem a stroke-ellátásban tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentéséhez leginkább az oktatás tudna hozzájárulni.
Az egyenlőtlenségek a stroke-ellátás minden terén megmutatkoznak, kezdve onnan, hogy az emberek nem ismerik a stroke kockázati tényezőit és tüneteit, későn kerülnek be a sürgősségi osztályra, egészen a hosszúra nyúló várakozási időig. Ezért nagyon fontos a stroke megelőzésének és a stroke felismerésének javítása a társadalom és az egészségügyben dolgozók oktatása révén. Kétségkívül, a stroke-ellátás tovább fejleszthető.
Mi a stroke-ellátással kapcsolatos jelenlegi helyzet Romániában?
Románia 19,3 millió lakosú ország, ahol évente mintegy 60 000 akut stroke-beteget regisztrálnak, mely esetek többsége ischaemiás stroke. Romániában a stroke a második leggyakoribb halálozási és fogyatékossághoz vezető ok. Egy Stroke-ban publikált jelentés alapján 2015-ben a romániai betegeknek mindössze 1%-a férhetett hozzá a stroke osztályokon végzett kezeléshez.
Felismerve, hogy az akut stroke-betegek számának évről-évre történő riasztó növekedésén lehet és kell is javítani, a Román Neurológiai Társaság és a Román Egészségügyi Minisztérium nemrégiben olyan országos projektet indított el, amely jelentősen bővíti a stroke kezelésére felkészült kórházak hálózatát.
A projekt 2019 februárjában történő bevezetésével Románia Kelet-Európa egyik leggyorsabb stroke hálózati bővítését hajtotta végre: a stroke-központok száma megháromszorozódott, 11-ről több mint 40-re emelkedett csupán pár hónap alatt. Jelenleg 38 aktív stroke-központ működik Romániában, és keményen dolgozunk azon, hogy az év végéig mind a 43 stroke-központban lehessen intravénás trombolízist végezni.
Ön szerint változott a hétköznapi emberek (nem egészségügyi szakemberek) hozzáállása a stroke-hoz? Folynak-e jelenleg figyelemfelkeltő kampányok Romániában?
A stroke jeleinek és tüneteinek korai felismerése érdekében feltétlenül szükséges a lakosság oktatása.
Ahogy az előbb említettem, Romániában ez év elején nagy változást jelentett számunkra, hogy 32-vel bővült a kezelőkórházak száma. Ebben a kezdeti szakaszban a hangsúlyt a betegútban szereplő egészségügyi személyzet (segélyhívó operátorok, mentősök és a programot végrehajtó kórházak orvosi személyzetének) képzésére fektetjük.
Természetesen a lakosság oktatására is kell gondolni, amit olyan médiakampányok (televízió, nyomtatott média) vagy a háziorvosokat bevonó oktatási kampányok révén lehet megvalósítani, amelyek széles körben szólítják meg az embereket: mind a veszélyeztetett korcsoportba tartozókat, mind a fiatalokat és serdülőket, akik így majd azonnal reagálni tudnak, ha egy szülőt vagy nagyszülőt stroke ér.
Jelenleg vannak olyan figyelemfelkeltő kampányok az országban, amelyek régiónként eltérőek. De ettől függetlenül arra van szükség, hogy fokozzuk őket.
