Nincs két egyforma nap, és nem lehet megjósolni azt sem, hogy boldogság vagy szívfájdalom lesz a vége. Az első EMS Angels díjak nyertesei boldog véget érő történeteket osztanak meg.
A feljegyzett történelem első mentőautóját 1487 májusában, a dél-spanyolországi Málaga ostromakor gurították ki egy csatatérre. Több mint 500 évvel később a Covid-19 világjárvány által létrehozott másik csatatéren Európa kilenc legjobb mentőcsapata Lisszabonban (Portugália) gyűlt össze, hogy átvegye az első EMS Angels díjat a prehospitális stroke-ellátásban nyújtott kiválóságért.
Francisco Arande ott volt, hogy átvegye a díjat a Cordoba 061 EMS nevében, és ott voltak honfitársai is, Antonio Iglesias Galíciából, Nicolas Riera Madridból és Montse Gorchs Barcelonából.
A fantasztikus spanyol négyesnek 2021-ben ez volt a második díja. Alig néhány hónappal korábban kapták meg a rangos Kiválóság szelleme díjat
a stroke-ellátásban nyújtott kiemelkedő szolgálatukért. Ezúttal cseh, szlovák és román kollégákkal osztoztak a színpadon.
Mára már futballozik is
Francisco Arande sok stroke-beteget látott a spanyolországi andalúziai Cordoba 061 mentőszolgálatnál eltöltött 29 év alatt, de soha nem fogja elfelejteni azt a 14 éves fiút, akinek a szülei hajnali 4-kor mentőt hívtak, miután rohamai voltak.
„Ez volt az első gyermekkori agyvérzés, amit valaha láttam” – mondja a mentősorvos, akit barátai Pacónak szólítanak.
A fiú fejfájásra panaszkodott, mondták a szülők a cordobai csapatnak, amikor megérkeztek, és miután egy neurológiai vizsgálat kimutatta, hogy kettős látást tapasztal, Paco telefonhívással aktiválta a stroke-kódot, hogy értesítse a legközelebbi stroke ellátására felkészült kórházat.
„Amikor megérkeztünk, a sztrókológus már várt ránk. Közvetlenül a CT-vizsgálóba mentünk, és miután bebizonyosodott, hogy a fiúnak hatalmas vérzéses stroke-ja volt, a beteget hordágyon tolták be a műtőbe.
„A gyermekintenzív osztályon töltött egy hónap után hihetetlen volt látni, hogy ez a fiú sétál. Mára már futballozik is.”
Egy Eliška nevű kislány
„Munkánk során vannak boldog és szomorú kimenetelű esetek is, de a legnagyobb elégedettség az, amikor a beteg visszatér a normális életéhez” – mondja Jana Kubalová, akinek csapata, a dél-morvaországi mentőszolgálat, a Cseh Köztársaság két gyémántdíja közül megkapta az egyiket, míg Michal Mašek (a fent látható Diana Cimpoeşu professzorral és Jan van der Merwe-vel) platinát kapott a Pardubice régió nevében.
„Van azonban egy csodával határos történetünk. 2019 áprilisában kihívtak minket egy fiatal nőhöz terhességének 16. hetében, aki stroke-on esett át agyi vérzés gyanújával. Intubálták, és helikopterrel a brünni Szent Anna Egyetemi Kórházba szállították, ahol megérkezésekor agyhalottnak nyilvánították.
„A kórházi intenzív ellátásnak köszönhetően 117 nappal később egy egészséges kislánynak adott életet, akit Eliškanak neveztek el.”
Alkalmas a győzelemre
A csodák megvalósítása kemény munkát és odaadást igényel, az EMS-díjak pedig olyan mechanizmust biztosítanak, amellyel elismerhetik és jutalmazhatják Európa azon legjobb mentőcsapatait, akik hozzájárultak a prehospitális stroke-ellátás színvonalának növeléséhez.
Ez a díj ugyanazokon az elveken alapul, mint a kórházaknak szánt ESO Angels díjak – mondja Robert Havalda, az Angels tanácsadója, aki a szakértői irányítóbizottság létrehozásának folyamatát, a kritériumok kidolgozását koordinálta, valamint együttműködött a minőségi stroke-ellátás RES-Q regiszterrel, hogy összegyűjtse és kiértékelje az adatokat.
A kórházi díjakhoz hasonlóan az EMS-díjakat is három teljesítményalapú szinten ítélik oda – arany, platina és gyémánt –, de a teljesítményértékelés még korábban kezdődik, amikor a jelöltek maguk felmérik, hogy alkalmasak-e
a jutalomprogramban való részvételre. Ahhoz, hogy figyelembe lehessen venni őket, rendelkezniük kell egy stroke-protokollal, specifikus stroke-skálákat kell alkalmazniuk a betegek kiértékelésére, valamint releváns teljesítményadatokat kell gyűjteniük és rögzíteniük legalább 30 egymást követő stroke-beteget illetően egy adott negyedévben.
A fejlődés eszköze
Boldoggá teszi, hogy csapata Európában az elsők között kapta meg a díjat – mondja Matej Polák, a szlovákiai EMS ZaMED igazgatója. „Ami azonban még boldogabbá tesz
az az, hogy ezeket a díjakat bevezették Európában. Az ESO Angels díjak bevezetésekor a kórházak azonnal fontos visszajelzést kaptak a stroke-ellátás minőségéről, és felhívták a figyelmet a folyamatos fejlesztés szükségességére. Teljesen biztos vagyok benne, hogy a visszacsatoláson alapuló fejlesztés ugyanezen mechanizmusa a mentőszolgálatos szektor számára is előnyös lesz.”
A legjobban teljesítő prehospitális stroke-ellátást nyújtó szolgáltatók elismerése csak egy a számos cél közül, amelyek magukban foglalják a prehospitális stroke-ellátás minőségi monitorozását, szabványosítását és optimalizálását. Gyakorlati szinten a díjazási folyamat a problémás területek azonosításának és hibaelhárításának az eszköze.
„Fontos a kiválóság jutalmazása, de végül a díj státusza kevésbé számít, mint a fejlődési lehetőségek elismerése” – mondja Robert.
És szó szerint semmi nem számít jobban az időnél.
Számoljuk a perceket
Nyolc perc. Ennyi ideig tartott a Morva-sziléziai kerület orvosi mentőszolgálatának arra a címre érkezni, ahol egy kolléga édesanyja súlyos stroke-ot szenvedett.
Lisszabonban, a gyémántdíj átvételekor, Petr Jaššo, a stroke-ra vonatkozó prehospitális oktatás úttörője (fent látható Diana Cimpoeşu és Jan van der Merwe professzorral együtt) pontosan emlékszik erre. Csapata 11 percet töltött a helyszínen, és mindössze 14 perc alatt érkeztek be a kórházba, ahol előzetesen értesítették a stroke-csoportot. Ennek a gyors intézkedésnek köszönhetően ez a nagyon fontos beteg heteken belül sétálni és beszélni tudott, és valós esély volt rá, hogy folytatni tudja stroke előtti életét.
Az idő agy, és amint azzal a romániai Dr. Rodica Alis Grasu is egyetért, a másodpercek soha nem telnek gyorsabban, mint amikor a beteg az ismerőseink közül való. A bukaresti Ilfov mentőszolgálatának (Sabif) vezérigazgatója felidéz egy közelmúltbeli esetet, amikor egy kollégája iszkémiás stroke-ot kapott. „A stroke-ot azonnal diagnosztizálták, és előre értesítették a legközelebbi stroke kezelésére felkészült kórházat. A beteg nagyon rövid idő alatt beért a kórházba, majd egy CT-vizsgálatot követő trombolízis után egészségesen visszatért családja körébe és a társadalomba.”
„Összehozzuk egymással az embereket”
A Sabif egy szempillantás alatt megkapta a díjat, rögtön azután, hogy részt vettek egy előzetes értesítésre vonatkozó kísérleti programban, amelynek célja az volt, hogy lecsökkentsék Romániában az akut stroke kezelésének megkezdéséig eltelt átlagos időt. Az előzetes értesítés forradalmi változásnak bizonyult. A díj meghozta a bizonytalan időkben igen szükséges bizalomlöketet, és a bukaresti hősöket egy nemzetközi EMS stroke-közösség szívébe juttatta, amelynek szülőhelye Lisszabon.
Kevesebb mint 20 órával azután, hogy Diana Cimpoeşu professzor, az Eusem prehospitális oktatási elnöke részt vett az EMS Angels díjak első ünnepélyes átadásán október 28-án, sor került egy történelmi találkozóra is, amelyen az EMS stroke-szakértők lisszaboni találkozójának résztvevői megvitatták a fejlődés akadályait, annak innovációit és lehetőségeit.
Robert Halvada a díjak ezen átívelésének örül a legjobban. „A múltban előfordult, hogy a csapatok között országon belüli kapcsolat alakult ki, de határokon kívüli nem” – mondja.
„Összehozzuk az embereket egymással, és ez csak a kezdet.”
